Obsah
Partnerská obec
Partnerskou obcou je obec Becske v Maďarsku.
A falu fekvése, megközelíthetősége
Nógrád megye déli részén, a Cserhát hegység szívében terül el. A közeli Balassagyarmat illetve Budapest vasúton és közúton jól megközelíthető. A község természeti adottságainak legfőbb jellemzője, hogy festői környezetben helyezkedik el, viszont erősen dombos határa miatt mezőgazdasági adottságai kedvezőtlenek. Falunkon halad keresztül az országos kék jelzésű turistaút. Helyben működik az óvoda, alsó tagozatos általános iskola, művelődési ház és könyvtár. Az egészségügyi ellátást, a családsegítő szolgálatot, a polgármesteri hivatal feladatait társulás útján látjuk el. A lakosság lélekszáma évről-évre csökken a munkanélküliek száma évről-évre nő. A település infrastruktúrája kiépült. A községünk szépsége és táji adottsága megragadta a budapesti székhelyű Buddhista Közösséget, területet vásároltak és minden évben nemzetközi kurzust tartanak. Évente 2000 fő látogat el a településre.
Története
Az emberi jelenlétet a Kr. előtt 2000 évvel előttről az újabb kőkort felváltó rézkorból származó számos lelet bizonyítja - a késő rézkori „péceli” kultúra leleteit a régészet tárta fel. Maga a térség Kr. 1500 évvel ezelőtt népesülhetett be, ezt bronzkori leletek bizonyítják, melyeket a Nemzeti Múzeum őriz.
Az első írásos emlék 1272-ből való, egy birtok adás-vételen tűnik fel BECHKE néven. Azonban ismert egy 1254-ből való levél, amiben a Bolhád-hegy (a szandai Cserhát) melletti Becske monostoros falu olvasható, s ez Becskére értendő. Etimológiai magyarázat szerint a Benedek személynévből eredhet, annak kicsinyítő- becéző alakja lehet. Ezt alátámasztja, hogy a középkorban a XII. században Benedek rendi apátság működött a településen. Becskén a török hódoltság előtt több földesúr is osztozott. Közülük említést érdemel Széchenyi Benedek, a történelmi Széchenyi család egyik őse. 1549-től török hódoltsági terület. A török uralom alatt a népesség igencsak megfogyatkozott, ezért a falu akkori birtokosai Árva és Trencsén megyékből szlovák jobbágyokat telepítettek be.
1754-ben három birtokos volt a faluban, 1770-re igen népszerű lett a település és a jobbágyok már 17 birtokosnak szolgáltak. Többnyire egytelkes – azaz „hétszilvafás” nemesek birtokai később tovább bővültek, az 1841. évben, a községben már 51 szavazati jogú nemes férfit jegyeztek. A falu határában ekkorra 4 nagy és 245 kisbirtok volt. A jobbágyfelszabadítás után azonos jogú polgárokká váltak a jobbágyokkal. Azonban megmaradt erős kisnemesi tudatuk, amelyről a századfordulón élt tanító emlékezik meg: „a lakosság ötöd része még most is erősen tartja magát régen szerzett jogaiban: legyen bár napszámos, de uraltatja magát és semmiféle egyházi kiadások viselésére nem szorítható.” Becskei idős emberek szerint a Galga-patak völgyében Becskénél ér véget az "Alföld" és kezdődik Mikszáth Görbeországa.
Lakossága napjainkban
A községben a lakosság elöregedése a jellemző. A fiatalok a városba és a város közelébe lévő településekre költöznek. A lakosság száma 652 fő, 20 %-a roma származású. Az óvodások száma 23 fő, iskola alsó tagozat 28 fő, felső tagozat 17 fő. Az utóbbi időben több városi család – főként nyugdíjasok - költözött a településünkre a jó levegő miatt.
Látványosságok a faluban
Csendes, tiszta levegőjű település, egyetlen ipari üzem sincs. Dombok és erdők veszik körbe a falut, és a Galga-patak osztja ketté.
Épített örökség
A Kőhíd a XVIII. században létesült, boltozat magas ívelésű, anyaga terméskő.
A hősi emlékmű műkőből készült obeliszk oldalán megörökítést nyertek I. és II világháború községi áldozatai.
A római katolikus templom, a legrégebbi épület a faluban. Eredetije középkori, a jelenlegi 1800-ban létesült. Harangján 1532-es évszám olvasható. A dombra épített és körülkerített jellegzetes sisakfedésű egytornyú templom Becske faluképének meghatározó építménye. A templom előtt található egy kőfeszület „a dézsai szőlős gazdák 1858 felirattal.”
A körablakos ház szintén a falu egyik érdekes épülete. Jellegzetességét az utca felé néző körablakos homlokzat adja.
A műemlék jellegű klasszicista Balás-kúria 1820 körül épült, a XIX. század második felében eklektikus stílusban átalakították, 2002-ig óvodaként hasznosították.
Kulturális élet
Rendszeres programjaink: Falunap, Idősek napja, Kihívás napja, Falukarácsony, Alapítványi rendezvények, Buddhista Nemzetközi Kurzus.
Kékszivárvány Népdalkör tagjai a kukoricafosztást, tollfosztást elevenítik fel fellépéseik során.
Amire büszkék vagyunk
Becskén Siska Gyula festőművészre és a Kékszivárvány Népdalkörre vagyunk büszkék.
A település vállalkozásai
Becskén jelenleg három család foglakozik szarvasmarhatartással, K+K Farm tevékenysége a csibekeltetés és tojatás, ezen kívül gyümölcstermesztéssel (feketeribizli, egres), szántó műveléssel, gabonafélék termesztésével gazdálkodnak többnyire a helyben élők, illetve egy betelepülő mezőgazdasági vállalkozó is.
A község életében is fontos szerepet tölt be Katona Lajos K+K Farmja, amely Becske, Naposdomb 1. szám alatt található.
A község jövőképe
Tiszta, rendezett biztonságos környezetben, ahol a megélhetés biztosított a közösség összetartása, munkahely teremtése, hátrányos helyzetű emberek képzése, falusi turizmus fejlesztése.
Megfelelő anyagi fedezettel lehetővé válna az önkormányzati utak felújítása, a közösségi ház felújítása, tartalommal való megtöltése, szálláshelyek biztosítása, a műemléki híd felújítása, idősek napközi otthonának létesítése, a katolikus templom felújítása, tanösvény létesítése Galga-patak mentén, kéktúra útvonal tisztítása információs táblák, padok, szeméttárolók kihelyezése, tájház létesítése.
Becske község adatai
Terület : 1566 ha,
Lakosok száma : 574 fő,
Lakások száma : 286.
GPS koordináták : 47.91117, 19.37800
EOV koordináták : 674711, 285330
A település első írásos említése 1272-ből származik (Bechke).
A település neve feltehtően a Benedek egykori személynévből származik, ezt valószínűsíti, hogy a település közelében állt egy 12. században alapított benedek-rendi apátság.
Az 1562-1563 évi török kincstári adószámadási könyvek szerint a hódoltsághoz tartozott, 7 adóköteles házzal.
A török hódoltság előtt számos földesúr birtokolta, közöttük Széchenyi Benedek, a Széchenyi család egyik őse. a 16. században a Bosnyák család, majd a Lónyay család birtokolta. A 18–19. században közbirtokossági község volt.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 943 lakosából 930 magyar volt. Ebből 911 római katolikus, 11 evangélikus, 21 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát
